Kisbéri félvér

Marmagassága: 160-170 cm

Az angol telivér jellegéhez közel álló, magas félvér típus. Nemcsak hátaslónak, hanem könnyebb hámos munkára is alkalmas. Feje nemes, szikár, egyenes profilvonalú. Nyaka hosszú, jól ívelt, többnyire középmagasan illesztett, de gyakran elõfordul közöttük alacsony nyakillesztésû egyed is. Marja a telivér hatásnak köszönhetõen magas, hosszú, hátba nyúló. Lapockája dõlt, hosszú, eléggé szabad mozgású. Háta elõremélyedt. A far jól izmolt, gyakran almafar. A mellkas a magas félvér jellegnek megfelelõen mély és kevésbé dongás. A lábállás ritkán kifogásolható.

A fajta a magyarországi Kisbér nevû helységrõl kapta a nevét, ahol 15 ezer hektáron 1853. óta világszínvonalú lótenyésztés folyik. A ménes megalakulásának célja egy nemesvérû lófajta tenyésztése, a katonaságnak megfelelõ huszárló biztosítása, valamint az országos fedezõmén-állomány utánpótlásának megteremtése volt. Kisbéri tenyészet eredetileg mintegy 100-150 vegyes származású tenyészkancából állott. A kancákat folyamatosan angol telivér ménekkel fedezték, néhány név közülük: Filou, Dunure, Maxim és Honpolgár. E tenyésztés hatására alakult ki egy az angol telivérhez közel álló, de annál tömegesebb, nyugodtabb, nagyobb munkakészségû és szebb hátasló típus. Sokak szerint a világ legszebb sportlova.

 

Vissza